A rassz szó a francia race kifejezés
magyarosított alakja, amely
emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 19. század közepétől az Európán
kívüli népek gyarmati leigázását morálisan elfogadható, "természetes" folyamatként
normalizálni törekvő nyugat-európai gondolkodásmód külön fajoknak állította be.
Ez az ideológia a 20. század elejére Európa-szerte, illetve az oda érkező európai
bevándorlók által uralt „fehér-telepes” társadalmakban uralkodó nézetté vált.
Mára a nyugat-európai eszmeiség is rákényszerült annak a – világ társadalmainak
nagy része által soha meg nem kérdőjelezett – ténynek az elfogadására, hogy minden
ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A korábbi szóhasználat nyomán a
rasszizmust „fajelméletnek”, „faji megkülönböztetésnek” is nevezik.
Rasszok vagy emberfajták helyett emberi „fajokról” beszélni ugyanakkor ma már
nemcsak régies, hanem pontatlan és a világ társadalmi viszonyait, s különösen
a rasszizmustól sújtott csoportok pszichológiai egyensúlyát és fiziológiai jólétét
súlyosan károsító szóhasználat. Az emberiség valamennyi csoportja, külső
megjelenéstől függetlenül a ma Afrikaként ismert földrészről származik.
A rasszizmus az egyéneket tudományosan nem
igazolható módon „tiszta” rasszokba sorolja be.
Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett az utóbbi
korszakban egyre inkább kulturális szempontokat,
gyakran pedig egyes feltételezett
közös tulajdonságokat vesz alapul,
amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart.
A rasszista gondolkodásmód szerint a rasszok közötti
hierarchia igazolja az egyének és csoportok diszkriminációját, megkülönböztetését.
A 20. század legelején előtérbe került antiszemitizmus,
illetve ennek német nagybirodalmi változata, a nemzeti szocializmus
a rasszokra vonatkozó nézetei és politikai elképzelései
tekintetében annyiban különbözött a nyugat-európai gyarmatosítók
nézeteitől és elveitől, hogy Európán belül élő emberekre is alkalmazta ezeket.